A fehérállomány diffúziós tulajdonságainak és kognitív képességek összefüggésének in vivo vizsgálata

Munkám célja a fehérállományi diffúziós anizotrópia mintázatok és az egyéni kognitív teljesítmény illetve a szociális funkció összefüggésének vizsgálata.
A felhasznált minta a Nathan Kline Institute (Rockland Sample) nyilvános adatbázisából származik, amely egészséges önkénteseket tartalmaz (vizsgálva n=189). A vizsgálat kritériuma az volt, hogy az alanyok rendelkezzenek releváns pszichológiai mérőskálával és diffúziós tenzor képpel (DTI: 3T MRI, 64 diffúzió-kódoló irány). A képfeldolgozás magában foglalta a frakcionális anizotrópia térképek kiszámítását DTI képekből. A munka során a tract-based spatial statistics standard képfeldolgozási módszert követtem (TBSS, FSL szoftver). A statisztikai kiértékelés egy többváltozós regressziós analízist tartalmazott, hogy a diffúziós anizotrópia és a pszichológiai mérőskálák közötti korrelációt felfedje, életkorra, nemre és a domináns oldalra kontrollálva.
A munka ezen fázisában szignifikáns korrelációt találtunk a Delis-Kaplan egzekutív funkciós rendszer (D-KEFS) különféle altesztjei, a szociális érzékenység skálával (SRS) felmért autista vonások és a fehérállomány diffúziós anizotrópia értékei között. A mérőszámokkal korreláló domináns területek: bal fasciculus longitudinalis superior, fasciculus longitudinalis inferior, fasciculus arcuatus.
Újabb nagyszabású képalkotó adatmegosztó kezdeményezések értékes forrásai a felfedező kutatás számára. Ilyen komplex adathalmazok lehetővé teszik az agyi struktúrák és a pszichológiai mérőskálák közötti kapcsolat feltérképezését. Ennek segítségével, sikerült kihívást jelentő kérdésekre választ találni, nevezetesen vonásokat fedeztünk fel olyan alacsony pervalenciájú betegségeknél, mint az autizmus. A további felfedezések szintén hasznosak az egzekutív funkciókkal összefüggő idegi területek meghatározásában. Az ilyen normatív adatok kedvezőek lehetnének a képalkotó biomarkerek fejlődésében.